Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Az Univerzumról,a Naprendszerről,a Földről,a földhő hasznosításról,a földhő hasznosító szerkezetről! .

 

 

 

Elméletem az Univerzum tömegének toroid jellegű alakjáról !

 

A fekete szövegrészek idézetek.

 

Az UNIVERZUMRÓL ÉS A FÖLDRŐL alkotott hipotézisemhez szólj hozzám

a sereslaszloada@gmail.com

 

 A TÓRUSZ PÁRHUZAMOS (paralel)KÖRÖKBŐL ÉS DÉLKÖRÖKBŐL ÁLL,A GÖMB, EGY IGEN SPECIÁLIS, RITKA ESETE A TÓRUSZNAK,EZÉRT A TERMÉSZETES JELENSÉGEKRE A GÖMBSZERŰSÉG NEM VALÓSZÍNŰ,A GÖMB APPROXIMÁCIÓK, TEHÁT VALÓTLANSÁGOT FOGNAK EREDMÉNYEZNI.

A tórusz palást,a toroid test

A létező hipotéziseknél az mvr=const nem elég szisztematikus figyelembe vételét hiányolom.

Az mvr létezik, ezért csak toroidok léteznek! Figyelem :Ez makró és mikró szinten is igaz!

A gravitáció és a láthatatlan erő

Idézet innen (http://tanulnioromes.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=5)
„A halványkék koordináták találkozásában a mi galaxisunk látható, jobbra lent a szomszédos Androméda-köd. A  http://tanulnioromes.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=56972  Nap és az Id
ő meséjében említett 1987-es szupernóva pedig a Nagy Magellán-felhő nevű törpegalaxisban gyúlt fel – az ábrán LMC-vel jelölve (Large Magellan Cloud). Nos, ha ebből a távolságból kiszemelünk magunknak két csillagot az Androméda-ködből – mondjuk, egyet a széle tájákáról, egy másikat pedig a galaxis központjához közelebbről – ahol, mint látható, a csillagok sokkalta sűrűbben tömörülnek – a józan paraszti ész alapján arra számíthatnánk, hogy a kerületen haladó csillag lassabban mozog, mint a bennebb haladó, mert utóbbira nagyobb gravitációs vonzóerő hat, nagyobb kerületi sebességet diktálva. De nem ez történik – nézzétek csak  ezt a flash-animációt  A hetvenes években az emberek is rájöttek **, hogy valami nincs rendben az Androméda forgásával. A külső pályákon forgó csillagok ugyanis nem voltak hajlandóak lassabban forogni, ahogy a józan ész alapján az elvárható lett volna. Olybá tűnt, hogy a galaxis peremén keringő csillagra is hat egy láthatatlan erő, mely gravitációs vonzást fejt ki a csillagra – csakhogy ez a vonzás éppen ellentétes irányú azzal, amit a galaxis tömege vált ki. A külső szektorok lakói tehát azért keringenek majdnem olyan sebesen, mint a belsők, mert a galaxis központja felől ható gravitációs erőt valami ellensúlyozta  „

Ennek magyarázata



                                                       o

                                                    

                                                         3

 

      A  1  1  A           2        x              3                   o

                                                        3
                                            5

                                                         
o

az A pontot 3 helyre helyezzük el és számolgassunk.
A gravitációs vonzer
ő számítás az A pontra      (a számok a távolságot jelentik)
1    egységnyi tömegeket veszünk, tehát az A pontra 4 egységnyi("o" pont ) tömegvonzás hat   a vázolt elrendezésben, ami egy toroid halmaz, toroidsulykörvonalának approximációja 4 pontra(a négy
o pont az) .
A kör sugara    3
ha ilyen értelemben számolunk látható, hogy nincs titkos tömegvonzás, nincs láthatatlan  er
ő
és az is látszik, hogy a külső A pontra nagyobb tömegvonzás hat  mint a körön belüli A pontra vagy mint magán a körön lévő A pontra

A számokat a derékszög
ű háromszögből  vettem   5  és  4   és 3 (csak az egyszerűség kedvéért)
A képlet F=Gmm/rr  ahol most G =1

Számítás:
1) az els
ő A pontra , amely kívül van a körön 1 egységnyire

  F=1*1/1*1+1*1/49+2(1*1/25)*4/5   =1,084   ahol4/5 az erő vetülete az irányra 


2)amikor a körön helyezkedik el az A pont

F=o+1*1/36+2(1*1/18)*3/4,242=0,1063


3)amikor a körön belül 1 egységnyire helyezkedik el az A pont

F=-1*1/1*1+1*1/25+2(1*1/13)*2/3,605=0,125-1= - 0,875(lásd ,hogy negatív)
Nyilván   csupán 4 pontra approximálni egy tóruszt nem pontos, de az irányadó gondolkodásra jó.

És közben egy másik számítást is tekints meg A MELLÉKLETEN

A KÉPGALÉRIÁBAN! KATTINTS RÁ. !nagyítsd ki! A” sereslaszloada-weboldalamon”


Ahol végkövetkeztetésem
AZ UNIVERZUM LASSULNI FOG ,MERT NÖNI  FOG A TÖMEGVONZÁS,
UGYANIS AZ EGYÉNI TÖMEGEKET UTOLÉRI A TORUSZSÚLYVONAL,és véleményem szerint a másik TORUSZSÚLYVONAL a külsö is amit a fotonok vittek magukkal az a görbületből adódóan már az is visszafele halad
ÉS EZ A KETTŐ jelenti TITKOS   "LÁTHATATLAN "ER
ŐT!!

Ha igaz a sebesség fényközelbe jutásával a tömeg nő,  tehát a tömegvonzás is.  de ez nem igaz, mert csak a tehetetlenségi tömeg, nem pedig a súlytömeg nő, vagyis több anyag nem lesz, tehát a gravitáció nem nőhet! (de mi van a fotonok által elvitt tömegekkel? (vagy nevezzem akár térgörbületnek))?

Mégis miért lehet ez az állítás igaz?!.

(Bizonyos értelemben megindokoltnak találnám, mert ha valamikor volt egy mennyiség a gravitációból akkor az nem veszhet el csak átalakulhatna , mint mondjuk az elektromágneses fényjelenség a foton, hőjellegű mozgássá alakul vagyis keletkezésekor amekkora erővel el lökte magát az visszajön érkezéskor)

de a gravitáció? hisz ő is ellöki magát és fénysebességgel terjed? mivel a gravitációs erőre hat a gravitációs erő elképzelhető, hogy önmagát vonzza vissza egy idő után mint a nyúló gumi

de az sem lehetetlen ,hogy enyhe hasonlóságot mutat a mágneses erővel -vagyis bezáródik és sűrűsödik a tömegjelenléteknél és mi van akkor ha tényleg egy rakás lelassult gravitációs erővonalat utolér a tömeg és ez  ebben a tömegben sűrűsödik mint a mágneses vonalak a vasban és ekkor valódi gravitációs erő  növekedés jön létre ,tehát nem a sebességből adódóan hanem annak következményeként hogy utolér erővonalakat.?

Miért is kellene a gravitációs erővonalaknak épp oly egyenesen terjedni mint a fénynek?(a fény terjedését ill. az elektro -mágneses hullám terjedését egy lánc láncszemeihez  kell hasonlítani ahol a terjedés a  folytonos áram és mágneses erőtér változása egy irányban -az áram irányába)Miért is nem zárulhatnának egy hatalmas külső energetikai tórusz palástján?ahol akár a fénnyel is kölcsönhatásba léphet mert hogy mondjuk a fotonok szembe kerülnek egymással itt ezen a felületen ekkor viszont anyaggá alakulhatnának és a gravitációs vonalak is megérkeztek  vagyis itt kinn a legnagyobb energiatórusz paláston elindulhat az anyagképződés?

Az Ősrobbanás szerint gondolkodva , ha a tömegek egyszerre röpültek szét akkor a súlykörvonal mentén sűrűsödések, csomók jönnek létre az mvr=const miatt mindkét irányban egyaránt forgó sűrűsödések.

Ha nem így van akkor ez a tény arra lenne indikatív ,hogy nem egyszerre repültek szét ,vagyis inkább folyamatról beszélhetnénk.

Ehhez kérek hozzászólást!!

 A tömegsúlyvonal utoléri a tömegpontokat ennek bizonyítása:

vegyünk egy vonalban 4 pontot   és  mindent az” a1” re számolunk  a távolságok 1 egységnyiek a képlet F= G*m*m/r*r G=1

első eset  

     a1       a2       0       b2       b1    

   F=1*3/2*2 =0,75 ha centrumra  vagyis az O pontra tesszük a tömegközéppontot

    vagy F=1*1/1*1+1*1/3*3+1*1/4*4 =1,1736 ha egyénileg minden pontra külön

második eset  10 egységnyi távolságban , amikor már távolabb kerültek de a1 nem igazán távolodott el a2 től mert a tóruszsúlyvonal hat

a1      a2                                  0                                  b2     b1

centrumra    F=1*3/10*10=0,03 ez jelentősen kisebb mint 0,75!

egyénileg   F=1*1/1*1+1*1/19*19+1*1/20*20=1,005277 ez nem sokkal kisebb mint 1,1736

Egyrészt látható, hogy a gravitációs vonzás alig csökken,  másrészt ha mvr állandó akkor az első esetben a   b2     sebessége  duplája a    b1    pontnak ezért a b1 elkezd lemaradni és beforogni a b2 körül    a távolabbi esetre ez még jellemzőbb .

Távolabb ,már szinte egymásnak vannak a tömegek és mivel egymáskörül megfordulnak ez azt jelenti, hogy kifejezésre jut a sűrűsödés a tóruszsúlyvonalon,  súlypontok alakjában

( Nyilván a második eset még nem támasztja alá önmagában a sűrűsödést hisz értéke kisebb mint az első egyenleté de ne feledjük a tóruszsúlyvonalon belül lévő súlypontot amit ezelőtti számításban találtunk és értéke negatív.)

 

 

 

A HŐRÖL

NOS VAN VAGY NINCS?

Ha van akkor miért nincs a vakumban?

A hő a testek mozgásának egyfajta érzékelése lenne?Maga az érzékelés talán?-hisz ha látok valamit az is egy foton érkezése érzékelő sejtemre

A hő tehát a test mozgása és jobb is lenne, önmagában mint hőről, nem is beszélni, mert igen

érdekes azt állítani, hogy például nagyon nagy gravitációs térben, amikor a testek a molekulák illetve már az atomok mozogni sem tudnak, oly mértékben össze vannak préselődve, nos ekkor a mozgásról, vagyis a hőről nem is beszélhetnénk, nem hogy azt állíthatnánk, hogy ilyen helyeken igen meleg van, vagyis igen nagy a mozgás!

 

 

A HŐRÖL még több

innen: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldfj/fizgeol/7ho.htm

 

Sugárzási hőszállitás

A hő a szilárd anyagokban tulajdonképpen az az energia, amely az atomi részecskék rácspontok körüli vibrációjaként jelenik meg, amelynek frekvenciája a kötéserötöl, amplitudója pedig a hőmérséklettöl függ. Ha egy szilárd test egyik végét melegítjük, az atomok vibrációja lokálisan növekedik, s ez atomról atomra terjed, a rugalmas hullámterjedéshez hasonlóan. A hővezetöképesség a hőmérséklet növekedésével párhuzamosan csökken, nyomásra nem érzékeny.

Magasabb hőmérsékleten számos elektromosan szigetelő anyag hővezetőképesége a hőmérséklet függvényében gyorsan nő, s a hőszállítás módja sugárzás. Egy T hőmérsékletű test a hőmérséklettel arányos mértékű elektromágneses energiát sugároz ki. Alacsony hőmérsékleten ennek hullámhossza nagyon nagy, s a spektrumnak olyan tartományába esik, amelynél a szilárd anyagok legtöbb része opak. Ekkor a test melegebb része által kisugárzott energia nem utazhat nagyobb távolságokra anélkül, hogy ne reabszorbeálódna, s ezért a hőszállitás korlátozott. Wien törvénye szerint a lm = 0,29/T, ahol T az abszolút hőmérséklet. Így T = 2000 K hőmérsékleten lm = 14,500 Â, s az energia nagy része a NIR illetve látható spektrum tartományban sugárzódik, s itt több nemfémes anyag, szilikát transzparens. A sugárzás ezért nagyobb utat tehet meg abszorpció nélkül, s a höszállitás sebessége jelentösen megnő, mert a sugárzás a fény sebességével halad a szilárd anyagban, s ez sokkal nagyobb, mint az elasztikus hullámok lehetséges terjedési sebessége.

 

 

A NAPRENDSZER

Vegyünk egy vonalon 4 pontot   és  az” a1” re ható erőt számoljuk,  a távolságok 1 egységnyiek, a képlet F= G*m*m/r*r G=1 a testek keringenek o pont körül.

első eset  

      a1       a2       0       b2       b1    

   F=1*3/2*2 =0,75 ha centrumra  vagyis az O pontra tesszük a tömegközéppontot

    vagy F=1*1/1*1+1*1/3*3+1*1/4*4 =1,1736 ha egyénileg minden pontra külön

második eset  10 egységnyi távolságban , amikor már távolabb kerültek de a1 nem igazán távolodott el a2 től mert a tóruszsúlyvonal hat

a1      a2                                  0                                  b2     b1

centrumra    F=1*3/10*10=0,03 ez jelentősen kisebb mint 0,75!

egyénileg   F=1*1/1*1+1*1/19*19+1*1/20*20=1,005277 ez nem sokkal kisebb mint 1,1736

Egyrészt látható, hogy a gravitációs vonzás alig csökken,  másrészt ha mvr állandó akkor az első esetben a   b2     sebessége  duplája a    b1    pontnak ezért a b1 elkezd lemaradni és beforogni a b2 körül    a távolabbi esetre ez még jellemzőbb .

Távolabb ,már szinte egymásnak vannak a tömegek és mivel egymáskörül megfordulnak ez azt jelenti, hogy kifejezésre jut a sűrűsödés a tóruszsúlyvonalon,  súlypontok alakjában

( Nyilván a második eset még nem támasztja alá önmagában a sűrűsödést hisz értéke kisebb mint az első egyenleté de ne feledjük a tóruszsúlyvonalon belül lévő súlypontot amit ezelőtti számításban találtunk és értéke negatív.)

Az előbbi számítás egy pillanat kép,és reá érvényes, hogy

1

A keringés irányával, a beforgás iránya ellentétes!

 

Azt a következtetést vonhatjuk le ,hogy a naprendszer bolygóinak , a keringési irányukkal ellentétes irányban kell , hogy forogjanak,mert hideg részecskékből álltak össze

2

Többnyire a mai állapotban megálltak forgásukban mert idővel a Nap lefékezte őket,a lefékezés csak akkor jöhetett létre ha létezett belső súrlódás már a bolygó részecskéi között. ez olyan mint amikor a”keljfeljancsi” is leáll ,különféle súrlódások következtében. (Mivel a Vénusz tökéletes körpályán mozog így nincs „keljfeljancsi hatás” tehát nem fékeződött le.

3

A belső súrlódás hő termelést eredményez

 

4 A Nap

A belső mozgásáról a sarkok+ 35 nap az egyenlítőnél 25 nap a forgási idő

magyarázat: R=700 000km a Nap sugara

sűrűsége nem túl nagy

Valamikor hideg részecskékből tevődött össze, anyaga tóruszsúlyvonal körül rétegződött fajsúly szerint,vagyis a legkönnyebb anyagok kívülre és a tengely mentére szorulnak. Ezért a tengely gyorsabban forog .de csak a tengely mentén,ha ugyanis a sarkokon kiáramlás van mondjuk konvekció miatt akkor folyamatos lassulás van a tengelytől elfelé az mvr=const miatt,elérve a tórusz súlyvonal szint szélességi körét már kisebb sebessége van mint a tórusz súlyvonalnak

az anyagi kiáramlást anyagi beáramlás kell,hogy egyensúlyozza ez valószínű az egyenlőtől befelé egy tórusz paláston zajlik a magot körbejárva ,vagy átáramlás van a tengely mentén

 

5 Merkúr

Vasból van forgásideje 59 nap keringés ideje 88 nap 2/3 arány magja már olvadt

mágneses tengelye egybeesik forgástengelyével, elliptikus pályán mozog.

A Nap már lefékezte, .kérge a szilikátok, gőzök alakjában elfúvattak vagy a Napba vonzódtak. ellen irányú forgását előbb lefékezte a Nap ebben az ellipszis pálya nagyon is segített, megolvadáskor szegregáció zajlott le a vas mgh =potenciális energiája átalakult, súrlódás általi hővé és részben mozgási energiává mv2/2 ez eredményezte az előre való gyorsabb forgást

Vagyis az hogy a lassabban forgó szilikátok ahogy fölértek gőzzé alakultak és el is távoztak,tehát maradt a gyorsan forgó mag. (lehet,hogy a szilikátok részben a Földön kötöttek ki.)

 

6 A Vénusz

 

Föld szerű bolygó ,keringés 225 nap forgás 243 nap mágnesessége gyenge ,mert nem jellemzi erős belső forgó mag,ok teljesen körpályán mozog még ősállapotban van, visszafelé forog,mert a tökéletes körpálya nem eléggé okoz belső súrlódást a Nap vonzereje által.

 

6A Föld

A Föld eredeti forgása leállt ,bekövetkezett a megolvadás,a szegregáció miatti m tömegkülönbség lejjebb süllyedt a tórusz súlymag fölgyorsult a potenciális energia mgh ahol m=m1-m2 a tömegkülönbség ezen tömegkülönbség mv2/2 mozgási energiával is rendelkezett, igaz ez elenyésző része a potenciális energiának ám a potenciális energia nem alakult mind hővé hanem átalakult mozgási energiává nem csak az m tömegkülönbség forog gyorsabban ,hanem a a teljes Föld tömeg mintegy fele ,amit a Hold ütközése is csak gyorsíthatott.

VAGY:

 

7

Az általános mvr törvény

Az 1 számú törvény kiterjesztése

A rendszerekre érvényes kell legyen, hogy összeségében az mvr állandó

Azt jelenti ,hogy a számítás a visszafele forgásról csak egy pillanatkép eredménye ,mert ugyanis ahogy a külső test lassabb és ezáltal befordul a belső test mögé előidézve a visszafelé forgást ,annak is ugyanakkora valószínűsége kell legyen ,hogy a befordító testtől elszakadva a következő test vonzásába kerülve azt már keringés irányában készteti gyorsabb forgásra.

Egységesen tehát az mvr -nek állandónak kellene maradnia ,beleértve a Napot is,de mivel a Nap már egy irányban forog ezért a bolygókra ,bármely irány föltételezhető. Megjegyzés :az mvr összege nem zéró.

 

8

Ellipszis pálya esetén a bolygó minden jellegű forgását a Nap fékezi!

 

9

A Hold vonzása

A vizeket vonzza ,pedig a szárazulatot kellene jobban vonzania ,ám a vizeket a sarkokról is be tudja vonzani s ezért mégis a vizek emelkednek jobban s nem a szárazulat

A mag amely olvadékban úszik s maga is olvadék és súlyosabb a magot már jobban bevonzza s a környező olvadék elfolyik a toroid alakú mag elől,amely tehát forgás irányban is gyorsabban forog.

lefékezése olyan mint a jég alatt folyó víz lefékezése súrlódás által ,vagyis nem túl erős.

A helycsere a megolvadt vas és megolvadt szilikátok között úgy zajlott,hogy a legnagyobb intenzitása volt amikor a Naphoz közelebb került a Föld.

Amágnesességét a vas elveszti magas hőmérsékleten (ám a nagy nyomás hatása nem ismert) ekkor inkább a súrlódásos statikus elektromosság lehet a jellemzőbb és ezen töltés relatív forgása.